Szakértői bizottsági tevékenység

 

A jelenlegi hatályos törvények értelmében a köznevelési intézmény (óvoda, iskola) a gyermek/tanuló tanulási képességeinek, intelligencia állapotának és magatartásának/viselkedésének átlagos fejlődési menettől való eltérésének kivizsgálására szakértői vizsgálatot kezdeményezhet. Ezt kizárólag a köznevelési intézmény teheti meg, egy 4 oldalas beutaló formájában. Ezzel a formanyomtatvánnyal kérik a probléma okának feltárását, a fejlődés segítését javaslatokkal, és vélelmezik az úgynevezett beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséget, a BTM-et. Amennyiben a BTM megállapításra kerül, a tanulónak különleges gondozás és bánásmód, egyéni figyelem, differenciált nevelés, oktatás, az iskolai tanítási folyamat során könnyítések, valamint fejlesztőpedagógiai támogatás járhat.

A komplex szakértői vizsgálat alkalmával a gyermeket minden esetben több szakember – pszichológus, gyógypedagógus, esetenként mozgásterapeuta – vizsgálja meg. Általában 1-5 alkalomig terjedő kivizsgálási szakaszról van szó. A folyamat alatt az intézményünk feltérképezi a gyermek/tanuló fejlettségének állapotát.

A kivizsgálási szakasz alatt sor kerül a probléma feltárására, a fejlődési anamnézis (terhességi, születési körülmény, csecsemő/kisgyermekkori fejlődési jellemzők, eltérések, betegségek, jelenlegi nehézségek) felvételére, a viselkedés, illetve a pszichés állapot megfigyelésére, tesztekkel való vizsgálatára, valamint az intelligencia szint megállapítására is.

A tanulási képességek részletes feltárása során: az általános és idői tájékozódás felmérésére, az oldaliság megállapítására, a testséma, téri tájékozódás, vizuális és auditív észlelés, a beszédészlelés, beszédértés vizsgálatára, a gondolkodási műveletek és matematikai készség felmérésére, a szókincs megfigyelésére, a finommozgás, rajzkészség, szükség esetén a nagymozgás vizsgálatára. Iskolások esetében ezeken felül az olvasási-, szövegértési-, írás és helyesírási-, valamint probléma esetén a matematikai készség vizsgálatára is.

 

A komplex vizsgálat után, a szakemberek közös szakértői véleményben leírják tapasztalataikat, felállítják a diagnózist, kijelölik a fejlesztés helyét, óraszámát, fejlesztési javaslatot készítenek az intézmény pedagógusai számára, a szülőt tanáccsal látják el, leírják a tanulói jogokat, kedvezményeket. Ez lehet például: több idő, bizonyos tantárgy egyes részei alóli felmentés, méltányos elbírálás, buktatás elkerülése, kevesebb feladat. Emellett feltüntetik a felülvizsgálat időpontját és a szülő törvényes jogait. Ezt minden esetben egyeztetik a gondviselővel, szülővel, vagy a nagykorú fiatallal, és egyetértés esetén az érintett család átveszi a kész szakértői véleményt.

A szülőnek/nagykorúnak fellebbezési joga van, ha a vizsgálat tartalmával nem ért egyet. Amennyiben 15 napon belül nem fellebbeznek, úgy az intézményünk a vizsgálatot kezdeményező köznevelési intézménynek eljuttat egy másolatot az említett véleményből.

 

Ha a szakemberek a diagnosztikus folyamat során úgy ítélik, hogy a gyermek/tanuló lényegesen elmarad az életkori átlagtól, fejlődésében/teljesítményében több nagymértékű eltérés tapasztalható, akkor továbbküldhetik vizsgálatokra (pszichiátriai, neurológiai vizsgálat), valamint az országos érdekeltségű Szakértői Bizottságok felé (3.számú Tanulási Képességet Vizsgáló, Beszédvizsgáló, Mozgásvizsgáló), ahol a sajátos nevelési igény (SNI= beszédfogyatékosság, pszichés fejlődés zavara, autizmus, hiperaktivitás, figyelemzavar, értelmi/tanulásban akadályozottság, ) státuszát megerősítik, vagy kizárják. Az SNI diagnózishoz speciálisabb tanulói jogok és fejlesztési keretek, az intézmény részére anyagi juttatások járnak.

A diagnosztikus folyamat után, szükség esetén megindulhat a terápiás munka, a fejlesztés. Ennek helye lehet az intézmény, vagy maga a Pedagógiai Szakszolgálat tagintézménye.

 

Jogszabályi vonatkozások: 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet; 2011. évi CXC. tv. a nemzeti köznevelésről;  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről